Dávid és Góliát párharca az egyik legismertebb bibliai sztori, az esélytelen, de a nyomasztó túlerő ellen mégis bátran kiálló kisember csodával határos győzelmének szimbóluma. Csakhogy az a helyzet, hogy a legutóbbi kutatások szerint a történetet évszázadokon át tökéletesen félreértettük. Mit is olvashatunk a híres ószövetségi történetben? A filiszteusok megtámadják Izraelt, és mivel a csata patthelyzetbe fullad, a kor szokásainak megfelelően párbajban döntik el, ki nyer: mindkét fél kiállít egy bajnokot, akik megverekszenek egy az egy ellen, az egész sereget képviselve. A filiszteusok Góliátot küldik a ringbe, aki egy hatalmas harcos, talpig páncélban, maga a legyőzhetetlenség élő szobra, nagyjából úgy képzelhetjük el, mint a Hegyet a Trónok harcából. Az izraeliek közül - érthető módon - senkinek nem akaródzik kiállni ellene, mígnem jelentkezik egy pásztorfiú, Dávid, aki a parittyájával egy lövésből leteríti az óriást. A filiszteusok megszégyenülve vonulnak vissza, Dávidból pedig később a zsidók királya lesz.
Góliát valószínűtlenül hatalmas mérete és a leírt viselkedése alapján jó eséllyel gigantizmusban szenved. Ez az agyalapi mirigy hibás működéséből fakadó probléma: a növekedési hormon termelése nem áll le a kamaszkor után, és további, állandó növésre készteti a testet. Amit az általában nem bír sokáig. Agigantizmuslegjellemzőbb okozója az agyalapi mirigy daganata, tipikus melléktünetei az ügyetlen, lassú mozgás, és a homályos látás, mivel a daganat nyomást fejt ki a látóideg-kereszteződésre. Góliát félelmetesen néz ki, de ez csak optikai tuning.
A szervezetünk működéséhez szükséges energia a szerves tápanyagok lassan történő elégetéséből származik. Sejtjeinkben a szerves tápanyagok – oxigén jelenlétében – széndioxiddá, vízzé és más anyagcsere-termékké alakulnak át, miközben energia szabadul fel. A lassú égés során felszabaduló energia az életműködésekhez, például a mozgáshoz, a növekedéshez és a fejlődéshez használódik fel.
A levegő útja a szervezetben:
A légző szervrendszer feladata a lassú égéshez szükséges oxigén felvétele a levegőből és a folyamat során képződött szén-dioxid leadása.
Nézd meg a videót a légzőizmok működéséről és a légzés folyamatáról!
6. Tüdő térfogatváltozásai
Szorgalmi feladat: Donders modell készítése
A bemutatott modell alapján készítsünk saját Donders modellt! Félbevágott műanyag palack kupakjába tegyünk szívószálat, amire lufit rögzítünk. A palackot gumikesztyűvel zárjuk alulról! Próbáljuk a gumikesztyűből készített hártyát kifeszíteni, visszaengedni!
Azonosítsuk a tüdő megfelelő részeit a modellen! Segít a feladat!Errefelé...
A módosított Donders modell alkalmas a légmell modellezesére is: ilyenkor egy nyitható csapot is beépítünk az üveg kupakjába a 2. ábra szerint. Húzzuk lefelé a gumihártyát nyílt/zárt csap (A) mellett, és rajzoljuk fel:
a 2. szerv térfogatváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a nyomásváltozást az üveghenger belsejében az idő függvényébe (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. szerv nyomásváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. számú szerv nyomásváltozását, ha nyitott csap mellett lefelé húzzuk a gumihártyát!
Az asztma (asthma bronchiale) visszafordíthatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége, melynek során a légutak a hörgők nyálkahártyájának duzzanata valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása miatt beszűkülnek. Görcsös állapotban a kilégzés nehezített, ami fulladást, nehézlégzést okoz.
Horkolás:
A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. Ez leggyakrabban a lágyszájpad, illetve a nyelvcsap rezgéséhez köthető, de lazább garatívek, esetleg nagyobb mandulák is hozzájárulhatnak a horkoláshoz. A rezgés létrejöttéhez szűkület, gyorsult légáramlás és laza szövetek szükségesek. Nappal, ébrenlét alatt a felső légút izmai, a garatizmok feszesek. Elalvás után azonban részben ellazulnak, ennek hatására a garat összeszűkül. Az így gyorsabbá váló légáramlás megremegteti a mostanra már ellazult garatot. A horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti
Serdülőkorban a gége és a hangszalagok hirtelen növekedésnek indulnak, ennek következtében a hang mélyül. Ráadásul nő a hangképzésben részt vevő izmok mérete is. A gyors változás miatt a kamaszok gyakran nem tudják pontosan működtetni gégéjük izmait, nem tudják megfelelően beállítani hangszalagjaik feszességét. Ezért beszéd közben sokszor hirtelen megváltozik hangmagasságuk, vagyis „mutál” a hangjuk. A fiúknál ez sokkal feltűnőbb, mivel gégéjük gyorsabban és nagyobbra nő a lányokénál.
