A keringés - 6. évf.
Quiz - Légzés
Az ember keringési rendszerét a szív, az érhálózat és az erekben keringő vér alkotja.
. Vér
- Artériák, Hajszálerek, Vénák
- a vér alkotói
2. Erek
3. Szív
4. Vérkörök
Szívritmus zavar, szívinfarktus
Az ember keringési rendszerét a szív, az érhálózat és az erekben keringő vér alkotja.
. Vér
2. Erek
3. Szív
4. Vérkörök
Szívritmus zavar, szívinfarktus
Mézengúz, Vizipók, Szentjános bogarak
Vázlat:
A fejlődés kiindulópontja:
A fejlődés hajtóereje:
Rendszerezés:
Az ábráról leolvasható a központi idegrendszer gliasejtjeinek feladata:
Az Idegrenszer
1. Evolúciója: Állatok idegrendszere, Dúc és csőidegrendszer összehasonlítása
2. Csőidegrendszer embrionális fejlődése
Miért borzasztó, hogy 12. hétig megszakítható a terhesség? 11. héttől érzi a fájdalmat, hiszen az idegrendszer fejlődése itt tart::
3. Idegrendszer felosztása: agyvelő-gerincvelő, idegek és dúcok jellemzése
felépítése itt lesz
Felépítése:
Melyik agyféltekénk domináns?
Ha az óra járásával megegyező irányba látjuk forogni a hölgyet, az azt jelenti, hogy a jobb agyféltekénk a domináns, ellenkező esetben a bal. Néhány ember mindkét irányba látja a forgást, néhányan azonban csupán egyetlen irányba.
A "G" a gravitáció szóból származik; ez a Föld tömegvonzása, mely mindannyiunkra hat, értéke tengerszinten 9.81 m/s2 (értékadásnál, képletben "g" használatos). Utóbbi felel meg 1G-nek, ekkor testtömegünk pont annyi, mint amit otthon, közönséges személymérlegünkre lépve konstatálhatunk.
A G-hatások alapvetően az érrendszerben lévő véreloszlást változtatják meg. Minél nagyobb G-hatás éri a pilótát, annál jelentősebb ez a változás, annál nagyobb terhelés "szorongatja" valahol a véredények falát.
A látás elszürkülése 4G terhelés körül kezdődik, 4.7G körül a látótér a retina megfelelő vérellátásának súlyosbodó zavara miatt már elfeketedhet ("blackout"). Ekkor a pilóta még tudatánál van, de az agy elégtelen vérátáramlása okán (oxigénhiány) már a mozgáskoordinációja is akadozhat. 5.4-5.5G terhelésnél eszméletvesztés következhet be, mely akár másodpercekig eltarthat, a feleszmélés utáni megfelelő tájékozódóképesség visszanyeréséhez szükséges időről már nem is beszélve. A műrepülés során a pilótákra ható erők dinamikusan változnak, széles skálán, negatív és pozitív tartományban oszlik el az összterhelés, extrém G-hatásnak hosszú ideig nincsenek kitéve, az ilyet nyilvánvalóan – saját érdekükben – el is kerülik. A repülőgép orrirányú, hosszú szabadesésből történő felhúzásánál ("pull up") pl. egészen elképesztő terhelést kell elviselni, szerencsére csak pillanatokig. Ekkor egy 75 kg-os ember háromnegyed tonnányi tömeggel préselődhet az ülésbe. El lehet képzelni, mit kell kibirnia az ideg- és érzékszervrendszerek mellett a passzív és aktív mozgásszervrendszernek, a nyaknak, gerincnek, izületeknek és az utóbbikakat áthidaló, stabilizáló ill. működésben tartó izmoknak.
Negatív G esetén vértolulás jelentkezik a fej-nyaki régióban, legegyszerűbb esetben fellép a "redout" effektus – a pilóta vörösen lát, a szem erei tágulnak, az arc is kipirul, fejfájás jelentkezhet. A vértolulás a mellkasban is pangást okoz, ez arritmiát, azaz ritmusvesztett szívműködést is eredményezhet, enyhébb esetben csak a szívösszehúzódások frekvenciájának rövid ideig tartó, de számottevő csökkenését észlelhetjük (bradycardia). Az időfaktor több tekintetben is fontos. Nem csak a behatás időtartamára vonatkozóan, hanem a dinamikát, az erőhatások változását illetően is: ha a szélsőértékek távol vannak, és mindkettőt rövid időn belül tapasztalja meg a pilóta, az még több veszélyt rejt magában (pl. egy vertikális nyolcasban -5G-től +5G-ig, 10-15 mp-en belül).
A fejlődés kiindulópontja:
Testfelépítés:
Rendszerezés:
Válaszold meg az alábbi kérdéseket a videó alapján:
Hol élnek a csigák?
Milyen testtájaik vannak? Hogyan nevezzük ezeket?
Hogyan mozognak a csigák? Mi a mozgásszervük?
A csiga útja nyomonkövethető, mit, miért hagy maga után?
Hogyan aprítják fel a táplálékot? Mivel táplálkoznak?
Hogyan lélegeznek?
Jellegzetes köpeny nevű szervüknek mi a feladata?
Hogyan szaporodnak?
Mi jellemzi a keringési rendszerüket? Milyen színű a "vérük"?
Egy érdekes ide tartozó élőlény, melyért még Nobel díjat is adtak...A tengeri nyúl
A tengeri nyulaknak annyi közük van a nyulakhoz, mint a tengerimalacoknak a tengerhez. A világ szinte minden táján előforduló állatok a tengeri házatlan csigákhoz tartoznak. Kiemelkedő jelentőségüket annak köszönhetik, hogy óriási, néha még szabad szemmel is látható idegsejtjeik vannak, emiatt kitűnő alanyai az idegélettani kutatásoknak. De miért hasonlítanak a nyuszikra?
Nevüket nyúlfülre hasonlító szájtapogatóikról kapták....
Leghíresebb képviselőjük a kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica), amelynek tanulmányozásáért Eric Kandel, német származású amerikai kutató 2000-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott
Csigák szaporodása (18 éven felülieknek!)
Videók:
Gyakorló feladatok: