Scheiber Biológia

2021\11\25

A sejtmagvas egysejtűek országa

Eukarióta egysejtűek

 

A világegyetem mérettartományai

 

Kialakulásuk:

  • Autogén elmélet: önfejlődés útján alakultak ki először a fototrófok, majd a heterotrófok
  • Endoszimbionta elmélet (Lynn Margulis): bekebelezések sorozatával alakultak ki a sejtalkotók (Bizonyítéka: mitokondrium és zöld színtest saját, kör alakú (prokariótákra jellemző) DNS-állománya és membrán-ja (kettős membránrendszer), riboszómák, prokarióta mérettartomány.

Általános jellemzőik:

  • nagyobbak és bonyolultabb felépítésűek a baktériumoknál, de  csak mikroszkóppal láthatóak
  • egyetlen sejt -  sejthártya, sejtlazma, valódi sejtmag- sejtmagjuk már elkülönült  / vannak közöttük állati, növényi és gomba típusú egysejtűek
  • Sejtmag: 1 v. több, ami lehet azonos vagy kül. működésű )nagy: életfolyamatokat, kicsi a szaporodást irányítja
  • sejtplazmájukban sejtszervecskék
  • Táplálkozás bekebelezéssel (endocitózis), a felvett tápanyag emésztőüregecskékbe kerül (lizoszóma) és itt enzimekkel lebontják
  • légzésük diffúz módon (sejthártyán keresztül, egész felületen)
  • felesleges víz (és néhány bomlástermék) eltávolítása a lüktetőüregecskék
  • a bomlástermékeket sokszor exocitózissal kiürítik (a lizoszóma a sejthártyához vándorol, majd kiürül)
  • vízben, vagy legalábbis nedves környezetben élnek
  • a vízi élőlények plankton tagjai
  • szaporodás: ivartalan osztódás, de ivaros is lehet (sejtek átmeneti egyesülésével)

 

Táplálkozás:

  • Óriás amőba
  • Heterotróf
  • Nincs bőrke csak sejthártya
  • 1 lüktetőűröcske

Mozgásuk:

  • állábakkal

  • ostorral:

  • csillókkal:

Készíts táblázatot az alábbi ábra alapján!

egysejtuek.jpg

 

Yeast cells. This fungus consists of single vegetative cells

 

elemi.rendszertan

2021\11\25

Különös élőlények a talajban, vizekben

Életjelenségek

 

Egysejtű élőlények 

 

Baktériumok

  • szabad szemmel nem  láthatjuk,
  • óriási számú parányi élőlények 
  • vizekben és a talajban 
  • a legkisebb és legegyszerűbb élőlények
  • szervezetük egyetlen sejtből áll
  • legnagyobb számban olyan talajban és vizekben élnek, ahol sok a növényi és állati maradvány. Ezekkel táplálkoznak, lebontják őket. A növények a baktériumok által lebontott ásványi anyagokat veszik fel a talajból -> a természet anyagainak körforgásában van fontos szerepük
  • léteznek betegséget okozó baktériumok is

Felépítés

 

 

Szaporodás

 

Papucsállatka

 

  • parányi élőlény
  • nagyobbak, mint egy baktérium
  • baktériumokkal táplálkozik
  • egyetlen sejtből álló élőlény
  • sejtszer­vecskéi: sejthártya,  sejtplazma,  sejtmag, csillók
  • szaporodása kettéosztódással történik.

papucsallatka.jpg

A földigilisztaszemmel jól látható

  • hosszúkás, hengeres testű
  • testük ismétlődő szelvényekből, „gyűrűkből”áll -> gyűrűsféreg
  • bőrük szorosan összenőtt az alatta lévő izomzattal, és ezek közösen alkotják a bőrizomtömlőt
  • féregmozgás, izomzata teste külső részéhez tapad
  • nincs belső váza -> gerinctelen állat
  • növényi, állati maradványokban gazdag talajrészecskékkel táplálkoznak-> korhadékevők
  • táplálék útja a szervezetükben:.szájnyílás (felvétel)-  Bélcsatorna (feldolgozás) -végbélnyílás   (salakanyagok ürtése)
  • porhanyósítják, lazítják a talajt.Csupasz, nyálkás bőrükkel érzékelik a fényt, és azon keresztül lélegeznek a talajlevegőből.
  • petékkel szaporodnak. A peték lerakásában szerepet kap a földigiliszta testén megfigyelhető vastagabb és sötétebb szelvényekből álló nyereg. A nyereg kocsonyás gyűrűt termel, amelyből az állat kicsúszik. Az ebben lévő petékből fejlődnek ki a szüleikhez hasonló földigiliszták. A fiatal gyű­rűs­férgek átalakulás nélkül fejlődnek.
  •  téli álmot alszanak.
  • hasznos segítőtársaink

 

Termszetismeret 5.B.

süti beállítások módosítása