Kisemlősök és madarak az erdőben
Kisemlősök az erdőben
Erdeink gyepszintjében, az avar és a fű között apró emlősök is surrannak. Itt él erdeink egyik legkisebb emlőse, az erdei egér és az erdei cickány. Első ránézésre még össze is téveszthetőek, pedig nagyon eltérő életmódú állatok.
Az erdei egér
Az erdei egér alig 10cm-es állat, testhossznyi szőrtelen farkáról, fekete szeméről, nagy fejéről és fülkagylóiról könnyű felismerni. Karcsú testű, hosszú farkú rágcsáló, háta barna, hasa világosabb. Fogazata rágcsáló fogazat. Állandóan növő metszőfoga miatt folytonos rágcsálásra kényszerül, innen a fogazat elnevezése. Szemfogai hiányoznak, gumós felületű zápfogaival növényi részeket, rovarokat, csigákat és madártojásokat egyaránt felaprít. Mindenevő. Bár egész nap élelem után jár, igazán éjszaka aktív. Táplálékának felkutatásában kitűnő szaglása, hallása és sötétben is megbízható látása segíti. Az egyik legáltalánosabban elterjedt európai emlősállat.
Föld alatti fészkében évente kétszer-háromszor fial. Egy fészekaljban 3-8 utódot nevel. Ha túlzottan elszaporodik, jelentős károkat okoz.
Az erdei cickány
Az erdei cickány feketésbarna, bársonyos bundájú és hegyes, tűszerű fogazatú kisemlős. Hosszú orra ormányszerűen elkeskenyedik, farka rövid, csupasz. Rovarokkal, pókokkal, földigilisztával, csigával táplálkozik. Éjjel-nappal aktívan vadászik. Nagyon szaporák, évente többször 4-6 kölyköt hoznak a világra.
A megfejtéseket írd le a füzetedbe!Madarak az erdőben
A legtöbb állat élettere az erdő egy-egy szintjéhez kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronáig megtalálhatók, mert az erdő valamennyi szintje bőséggel kínál számukra fészkelőhelyet és táplálékot. Legtöbbjük igazi otthona a fák és a cserjék lombozata, ahol fészkük ls fiókáik biztonságban vannak.
A nagy fakopáncs - a fák doktora
A harkályok erdeink közismert rovarevő madarai. A nagy tarkaharkály, más néven nagy fakopáncs egész évben erdeinkben él, állandó madár.A rigó nagyságú állat testét fehér és fekete tollak fedik, a hím tarkóját piros tollak díszítik. A madár egész élete a fához kötődik. Rövid távolságra jól repül, a fák törzsén mindkét lábáva legyszerre szökkenve kúszik, Ha nem is látjuk őket, gyakran hallhatjuk jellegzetes kopácsolásukat. Erős, véső alakú csőrükkel addig verik, kopogtatják a fa törzsét, amíg sikerül feltárniuk a fákat károsító rovarok járatait. Hosszú, ragadós nyelvükkel húzzák ki zsákmányukat az üregből. A farontó rovarokon kívül a kemény, olajos magvakat is szívesen eszik. Lábaikon négy ujj van, kettő előre, kettő hátra áll. Ujjaik hosszú karmokban végződnek. Az ilyen felépítésű lábat kúszólábnak nevezzük, amellyel a harkályok a függőleges fatörzseken is könnyedén mozognak. A támaszkodásban igen erős gerince és merev farktollai segítik. Fészkét fatörzsekbe vési és oda rakja 4-6 tojását. Fiókái fészeklakók. Védett madár.
A széncinege - a tavasz hírnöke
A széncinege az egyik legismertebb és legkedveltebb állandó madarunk. Télen mindenütt látható és hallható, kora tavasszal "nyitnikék, nyitnikék" énekével a tél múlását jelzi. Veréb nagyságú, színpompás védett madár. Tollazata felül olajzöld, hasán kénsárga. Fején és nyakán fekete a tollazat, amely a hasán sávban folytatódik. Arcfoltja fehér.
Ritkán látni ezeket a madarakat pihenni. Vékony, erős lábukkal szünet nélkül mozognak. Ügyesen szökdelnek. Étlapján főleg különböző rovarok és lárváik szerepelnek, amiket a növények ágairól szedeget. A nagyobb táplálékdarabokat karmos lábával a fákhoz szorítja, erős, hegyes csőrével feldarabolja. Télen főleg olajos magvakat fogyaszt. Odúban fészkel. Fészekaja 8-10 tojásból áll. A fészeklakó fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz.
Miután megoldottad, írd le a jellemzőket a füzetedbe!A fülemüle (Csalogány)
A fülemüle csak áprilistól júliusig dalol. Veréb nagyságú madár, tökéletesen beleolvad a környezetébe. Ritkán lehet látni, mert rendszerint csak bokortól bokorig repül. Fészkét is a bokrok sűrűjébe rejtve építi. Keskeny, hosszú és hegyes csőre elsősőrban rovarevésre alkalmas. Ágakról, levelekről, de főképp a lehullott lomb közül, a földről szedegeti a hernyókat, bábokat, férgeket vagy a lágyabb testű rovarokat. Költöző madár.
Az erdei pinty
Az erdőben nemcsak rovarevő madarak élnek. Az erdei pinty főként magokkal táplálkozik, melyeket erős, kúpos csőrével pattint fel. Fejtetője, hátoldala kékesszürke, a hím begye vöröses, a tojóé szürkés Állandó madarunk, télen a lakott településeken, parkokban is felbukkan. Mesterien készített, csésze alakú fészkét fák ágai közé rakja, mohával, zuzmóval béleli.
Az erdei fülesbagoly
Nevét jellegzetes tollfüleiről kapta, melynek semmi szerepe nincs a hallásban. Rozsdabarna tollai hosszanti fekete foltokkal tarkítottak. Laza tollazatának köszönhetően nesztelenül repül, A 35 cm-es madártest a dús tollazatnak köszönhetően nagyobbnak látszik. Előretekintő narancssárga szemeit tollkoszörú veszi körül, jól lát az esti félhomályban is, de elsősorban hallás után tájékozódik.
A madarat ritkán látjuk, mert zömmel az éjszaka leple alatt jár vadázni. Kitűnően repül. A táplálékszerzésben horgas, éles és hegyes csőre és izmos, a zsákmány megragadására alkalmas lába is segíti. Izmos, erős lábát, hegyes karmokban végződő ujjait toll fedi. Külső ujja, az úgynevezett vetélőujj előre irányul, de hátra is mozdítható. Így a lábujjak helyzete a használatnak megfelelően változtatható. Főleg kis emlősállatokkal: egérrel, pocokkal, cickánnyal táplálkozik, de rovarokat, madarakat is fog.
Az erdei fülesbagoly szívesen foglalja el az elhagyott varjúfészkeket. Nagyobb erdőkben, tisztások mentén költ. Párban él, párválasztása többnyire egy életre szól. Fészekalja 4-6 tojásvól áll. Fészeklakó fiókái fejletlenek, a fiatalok egészen az ősz elejéig együtt maradnak szüleikkel, erre az időre sajátítják csak el az éjszakai vadászat fortélyait. Szigorúan védett madár!
