Az időjárási folyamatokban alapvető szerepe van a levegőben lévő víznek. De honnan származik a levegő vízgőztartalma?

A VÍZ KÖRFORGÁSA

A napsugarak hatására a tengerek, tavak, folyók vize párolog. A folyékony víz felszínéről vízrészecskék lépnek a levegőbe. Ezek összességét párának vagy vízgőznek nevezzük. A felmelegedett levegő a vízgőzzel együtt fölfelé áramlik. A légkör magasabb rétegeibe érve a levegő hőmérséklete folyamatosan csökken. Ezért a vízgőz egy része kicsapódik, visszaalakul folyékony vízzé.

Ha a vízcseppek olyan magasságba emelkednek, ahol már 0 °C alatt van a hőmérséklet, apró jégkristályokká fagynak. A magasban kicsapódó, vízcseppekké alakuló vagy jéggé fagyó vízgőz hozza létre a felhőket.

A vizekből, a földfelszínről, a növénytakaróról elpárolgó víz a légkörbe kerül. A magasban lehűl, kicsapódik, és felhőket képez. A felhőkből hulló csapadék visszajut a felszínre.

A levegő páratartalmát a benne lévő vízrészecskék mennyisége határozza meg. Eszerint megkülönböztetünk száraz és párás levegőt. A páratartalom erősen függ a levegő hőmérsékletétől. Minél melegebb a levegő, annál több vízgőzt képes fogadni. Ha a párás, meleg levegő hirtelen lehűl, a vízgőz egy része kicsapódik belőle.

A lehullott csapadék egy része közvetlenül visszakerül a tavakba, tengerekbe. Más részét a patakok, folyók szállítják vissza. A talajba beszivárgó víz pedig a felszín alatt jut el az állóvizekbe. A víz tehát állandó körforgásban van a természetben 

Ebben a körforgásban jelentős szerepe van a növényvilágnak is. A növények életműködésükhöz vizet vesznek fel a talajból. A felvett víz nagy részét elpárologtatják, visszajuttatják a légkörbe. A levegő páratartalmát tehát a növényzet is befolyásolja.

A CSAPADÉK FAJTÁI

Vizsgáljuk meg, milyen fajtái vannak a csapadéknak a természetben! A leggyakoribb csapadék az eső, amikor a víz folyékony halmazállapotban, esőcseppek formájában érkezik a felszínre. A lehullott eső mennyiségét milliméterben mérik. A nyári hónapokban hazánkban gyakoriak a záporok, ilyenkor rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék zúdul a földekre. A záporok csak kisebb területet áztatnak. A lassú, csendes eső akár napokig is eltarthat, és többnyire egész országrészeket érint.

Előfordul, hogy a földfelszín annyira lehűl az éjszaka során, hogy a közvetlenül fölötte található levegő vízgőztartalma kicsapódik. Ilyenkor a felhőképződés a felszín közelében történik, kialakul a köd.

Felhők akkor is kialakulhatnak, ha a felszín fölött áramló levegő egy magas hegybe ütközik. Ilyenkor a hegy felemelkedésre készteti a levegőt. A felfelé áramló levegő lehűl, és megkezdődik a felhőképződés. Emiatt a szélirány útjába álló hegyoldalakat bő csapadék öntözi. A hegyek fölött átáramló levegő már kevesebb vízgőzt tartalmaz, így a hegy másik oldala csapadékban szegényebb.

A téli hónapok jellemző csapadékformája a hó. A felhőkből lefelé hulló jégkristályok a levegő alacsony hőmérséklete miatt nem olvadnak el, hanem jellegzetes alakú hókristályokká fagynak. A hókristályban a jégtűk nem tapadnak szorosan egymáshoz, köztük kisebb-nagyobb hézagok vannak. A lehullott hó mennyiségét cm-ben mérik.

Eddig azt vizsgáltuk, hogy a magasba felemelkedő és közben lehűlő levegőből hogyan keletkezik a csapadék. A csapadékképződés azonban történhet a föld felszínén is.

Ha a talajközeli levegő hűl le, akkor páratartalma kicsapódhat a hideg felszínen. Fagymentes időben, főként hűvös reggeleken, a kiváló víz harmatcseppeket alkot.

Fagypont alatti hőmérsékleten a levegőből kicsapódó víz jégkristályokba rendeződik, megfagy. Így alakul ki a vékony, fehér bevonatot képező dér.

Az erősen páradús, ködös levegőből fagypont alatti hőmérsékleten nagyon nagy mennyiségű jégkristály rakódhat le az ágakra, távvezetékekre. Ez a természeti jelenség a zúzmara. A zúzmara súlya alatt leszakadhatnak a távvezetékek, letörhetnek a fák ágai.

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS - Írd le a füzetedbe!

A levegőben lévő vízgőz a felhőképződés során folyékony halmazállapotú vízzé vagy szilárd jéggé alakul át, majd csapadék formájában kerülhet vissza a felszínre. A folyamat a köd képződésekor a felszín közelében is végbemegy. Az eső és a hó hulló csapadékfajták. A harmat, a dér és a zúzmara talajmenti csapadékok. A lakosság élelmiszertermelésére közvetlen hatással van a csapadék mennyisége és eloszlása.