Környezetünk ábrázolása, a térkép

 Környezetünk ábrázolása

 

via GIPHY


Utazásaink, kirándulásaink során is nagyon fontos segítőtársunk a  térkép. A térképek szűkebb és a tágabb környezetünk ábrázolására egyaránt alkalmasak. Segítségükkel könnyen tájékozódhatunk egy számunkra idegen városban, országban. Emellett, ha értjük sajátos nyelvezetüket, érdekes és fontos információkat árulnak el az ábrázolt területről

A térkép:  a földfelszín arányosan kicsinyített felülnézeti képe, amelynek saját jelrendszere van

A minket körülvevő környezetet már nagyon régóta és nagyon sokféleképpen próbálták meg ábrázolni.

Ha környezetünket magasból, például kilátóból vagy repülőgépből fényképezzük le, a térképre már jobban emlékeztető képet kapunk.  Környezetünket legpontosabban, legrészletesebben térképek segítségével ábrázolhatjuk.

A térképek felülnézetből, vagyis az alaprajznak megfelelően és arányosan kicsinyítve mutatják be a területet. sajátos színeik és ábráik segítségével, azaz a jelrendszerükkel. A jelrendszer mindenki számára ugyanazokat az információkat jelenti. Használhatóvá teszi a térképet még akkor is, ha azt esetleg más országban készítették.

 MÉRETARÁNY és VONALAS ARÁNYMÉRTÉK

Amikor valamilyen tárgy nagyon kicsi, vagy nagy, nem tudjuk lerajzolni eredeti nagyságban. Kicsinyíteni, vagy nagyítani kell.
A műszaki rajzon levő tárgy mérete és a természetes nagyság közötti arányt méretaránynak nevezzük.
Amikor a tárgy méretei, és a műszaki rajz méretei megegyeznek, akkor azt mondjuk, hogy természetes nagyság – 1:1 az arány.
Amikor nagyobb tárgyat kicsinyítünk, azt mondjuk kicsinyítés – 1:2, 1:5, 1:100 méretarányú, a kis tárgyak nagyítása pedig nagyítás – 2:1, 5:1, .. ,

Az első számjegy mindig a rajzra vonatkozik, a másik szám a tárgyra. 1:2 – a rajzon 1 cm, a tárgyon akkor 2 cm.

 

Képtalálat a következőre: „méretarány”

Azt, hogy a térképen ábrázolt területet a valósághoz képest milyen arányban kicsinyítették le, a térkép méretaránya mutatja meg. Ezt általában a térkép szélén egy számpár jelzi. Ha a térképen azt látjuk, hogy 1 : 100 000 (egy aránylik a százezerhez), az azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm-es szakasz, az a valóságban 100 000 cm = 1000 m = 1 km.

 

NatGeo Mapmaker Interactive

null

Térképrészlet, a jobb felső sarkában egy téglalapban fel van tüntetve a térkép méretaránya (1: 1 500 000) alatta pedig a vonalas arányérték szerepel.
2. A térkép méretaránya és vonalas aránymértéke

A kicsinyítés mértékét általában rajzos formában is feltüntetik a térképen. Ezt nevezzük vonalas aránymértéknek (2. ábra).

A térképek méretaránya befolyásolja, hogy milyen részletesen tudunk bemutatni rajtuk egy-egy területet. Ez meghatározza azt is, hogy az egyes térképeket milyen célra használhatjuk fel. Az utcáról készült részletes térképek nagy méretarányúak. A nagy területekről, országokról, földrészekről készült, erősen kicsinyített térképeket kis méretarányú térképeknek nevezzük.

Ha nehezen mennek az átváltások, akkor nézd meg ezeket a videókat:

Térképrészlet egy településről, a jobb alsó sarokban fel van tüntetve a térkép méretaránya (1: 25 000). Egx 1:25 000-es nayítású térképen, 2km, hány cm-nek felel meg?
Térképrészlet Badacsonytomajról és környékéről. A jobb alsó sarokban fel van tüntetve a térkép méretaránya (1: 100 000).Egx 1:100 000-es nayítású térképen, 2km, hány cm-nek felel meg?
A térképrészleten egy nagyobb terület látható (Tapolcai-medence), a jobb alsó sarokban van a térkép méretaránya (1: 500 000). Egx 1:500 000-es nayítású térképen, 2km, hány cm-nek felel meg?

A TÉRKÉP FAJTÁI

Mindennapi életünk során gyakran találkozunk térképszerű ábrázolással. Például ha egy nagyobb múzeumba vagy kiállításra látogatunk, a belépő mellé az épület alaprajzát, az egyes látnivalók helyszínét bemutató tájékoztatót is kaphatunk. Ez ugyan csak egyszerű alaprajz, de nagyon hasonlít az igazi térképhez.

Ha ezen a szórólapon színezéssel vagy jelekkel egyéb információt is bejelölnek (pl. lift vagy a büfé helye), akkor már egy térképvázlatot tartunk a kezünkben. Ha még azt is berajzolják, hogy a bejárattól hogyan jutunk el egy fontos látnivalóig, akkor már egy útvonaltervünk is van.

A térképek tartalmuk szerint is nagyon sokfélék. Részletes terepi felméréssel készülnek a helyszínrajzi vagy topográfiai térképek. Ilyenek például a turistatérképek.

Nagyobb tájakat, földrészeket, országokat ábrázolnak a földrajzi térképek. Ezek lehetnek a felszín jellemzőiről tájékoztató domborzati térképek, de ilyenek a közigazgatási térképek is, amelyek országokat, megyéket stb. mutatnak be. Az iskolai atlaszokban is sok földrajzi térképet találhatsz.

A szaktérképek vagy tematikus térképek egy adott téma bemutatására készültek. Szaktérképek többek között a népesség eloszlását bemutató térképek, az éghajlati térképek, vagy például az ásványkincsek előfordulását ábrázoló térképek.

A térképek sajátos csoportjába tartoznak a kontúr- vagy körvonalas térképek. Ezeken a készítők csupán az országok, kontinensek körvonalát rajzolják meg.

 

17 meglepő térkép, ami úgy mutatja be a világunkat, ahogy még sosem láthattuk korábban

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS - Másold le a füzetedbe!

Szűkebb és tágabb környezetünket legpontosabban térképen ábrázolhatjuk. A térkép legfontosabb jellemzői a méretarány és a vonalas aránymérték, amely a valósághoz képest történt kicsinyítés mértékét fejezi ki. A térképeket méretarányuk és tartalmuk szerint csoportosítjuk.

Feladat:
1) Magyarázd meg, mit jelent az 1 : 10 000 arányszám! Számítsd ki, milyen messze van a valóságban az a két épület, amelynek távolsága ezen a térképen 5 cm!
2)  Készíts útvonaltervet az otthonodtól az iskoláig!
komment