A vizek és vízpartok gerinctelen állatai
A vizek és vízpartok gerinctelen állatai
PPT - Zsuzsi&Lea csodálatos munkája
A vizekben és a vízpartokon változatos, fajokban gazdag az állatvilág is. A vízben lebegni lehet, nem kell a testet megtartani, mint a szárazföldön, számos élőlény pedig egyszerűen a víz sodrását, áramlását használja ki a helyváltoztatáshoz. A vízi állatok döntő többsége a vízben oldott oxigént hasznosítja légzéséhez.
A vizek és vízpartok gerinctelen állatai
Piócák - és a jellemzőik
- gyűrűsférgek
- a földigiliszta távoli rokonai
- bőrizomtömlővel mozognak
- az orvosi pióca szürkészöld rejtőszínű, nadálynak is hívják
- élősködő
- a gazdaállatra a teste elülső és hátsó végén levő tapadókoronggal rögzül, majd a bőrt állkapcsával felvágja, és vért szív a gazdaszervezetből
Kagylók - és jellemzőik
- vizeinkben gyakori közülük a tavikagyló
- puhatestűek közé tartoznak,
- külső meszes héjuk azonban két teknőből áll, melyet imok segítségével szorosan zárhat, ez védelmet nyújt az állat számára a ragadozókkal szemben.
- kopoltyúval lélegeznek, amely a vízben oldott oxigén fölvételére szolgál
- a vízből apró, mikroszkopikus szerves törmelékeket, továbbá planktonszervezeteket szűrnek ki, ezzel táplálkoznak, így fontos szerepet játszanak a vizek tisztításában
- a tavikagyló főleg iszapos fenekű állóvizekben él, de folyóvizekben is előfordul
A kecskerák - és jellmezői
- a rákok ízeltlábú állatok
- Kitinpáncéljukat a belérakódott mész szilárdítja, így hatékony védelmet jelent
- teste fejtorra és potrohra tagolódik
- 20-25 cm hosszú, sárgásszürke színű, éjszakai életmódú állat.
- fejtorán 5 pár járóláb található
- első pár lába nagy ollóban végződik, ezzel ragadja meg és darabolja fel táplálékát
- mindenevő
- légzőszerve kopoltyú
- petékkel szaporodik
- fejlődése, növekedése során többször vedlik
- folyó- és állóvizekben is él
- hazánkban védett állat
Szitakötők, szúnyogok - és jellemzőik
- a kifejlett szitakötők kitűnő repülők, valóságos légi akrobaták
- a hím példányok kékek, a nőstények zöldek
- veszélyes ragadozók, rovarzsákmányukat (pl. szúnyogokat és legyeket) a levegőben kapják és fogyasztják el
- fejükön a hatalmas szemeken kívül megtalálható rágó szájszervük
- torukhoz két pár, feltűnően erezett, nagy méretű hártyás szárny és három pár ízelt láb kapcsolódik
- testük a hosszú, kecses potrohban végződik
- petéiket a vízbe rakják, a vízben fejlődő lárvák kopoltyúval lélegeznek
- a lárvák fején erős fogókészülék van, amellyel a zsákmányt ragadják meg
- a szitakötőlárva az utolsó vedléskor szárnyas szitakötőként bújik ki előző „kitinbőréből”. Ez a fejlődési folyamat az átváltozás, mely jellemzője, hogy a lárvának, eltérő életmódjából adódóan, sajátos szervei is vannak. Átalakulásos fejlődésnek tekintjük azon állatok egyedfejlődését, amelyeknél megjelenik a lárva fejlődési állapot, de nem bábozódnak be.
- kellemetlen víz környéki rovarok a szúnyogok
- torukhoz egy pár hártyás szárny csatlakozik
- a kifejlett állatoknak szúró-szívó szájszervük van
- a nőstények többnyire állandó testhőmérsékletű állatok és az ember vérét, a hímek pedig növények nedveit szívják, tehát élősködők.
- a szúnyogok teljes átalakulással fejlődnek, lárváik a vízben élnek
- szúnyogok második pár szárnya apró egyensúlyozó szervvé, billérré alakult
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS - másold le a füzetedbe!
Az orvosi pióca gyűrűsféreg. Időszakos élősködő, vérszívással szerzi táplálékát.
A tavikagyló vízben élő puhatestű, testét két meszes teknő védi. Táplálékát a vízből szűri ki.
A rákok az ízeltlábúak közé tartoznak, testük fejtorra és potrohra tagolódik. Kopoltyúval lélegeznek. A kecskerák hazánkban védett állat.
A szitakötők ragadozó rovarok. Két pár hártyás szárnyuk van, szájszervük rágó. Átváltozással fejlődnek. A szúnyogok élősködő rovarok. Szúró-szívó szájszervük és egy pár hártyás szárnyuk van. Teljes átalakulással fejlődnek.
