A fonálférgeket régebben hengeresférgeknek nevezték. Nevükhöz híven, hosszúkás, vékony testű állatok. A laposférgekhez képest nagy fejlődési lépést jelent, hogy háromszakaszosbélcsatornájuk van. Az előbél után következő középbél az utóbélben folytatódik, amely végbélnyílással nyílik a külvilágba. A szájnyílással kezdődő előbél feladata a táplálék felvétele és aprítása. A Fonálféreg háromszakaszos bélcsatornájaközépbél a szerves tápanyagok megemésztésének és a megemésztett anyagok felszívásának a helye. Az utóbélbenásványi sók és víz felszívása történik. A végbélnyíláson keresztül távozik az emészthetetlen anyagokból kialakuló ürülék. A béltartalom így meghatározott irányban halad végig a bélcsatornán, ezért a salakanyagok nem keverednek a tápanyagokkal. Ez pedig hatékonyabb emésztést biztosít, és a tápanyagok jobb hasznosítását teszi lehetővé.
A fonálférgekbőrizomtömlővel mozognak. Légzésük diffúz, vagyis a légzési gázcserét a testfelületükön át végzik. Életműködéseiketdúcidegrendszer szabályozza.
Az orsógiliszta az emberközépbelében megtelepedő, 10–20 cm hosszúságú, élősködő fonálféreg. Kültakaróját vastag védőréteg óvja a megemésztődéstől. Petéi a széklettel ürülnek. A talajszennyezéssel okozhatnak fertőzést, például mosatlan eper, saláta elfogyasztása útján. Ugyancsak élősködhet az emberbélcsatornájában a cérnagiliszta, amelyet más néven hegyesfarkú bélgilisztának is neveznek. Apró, néhány milliméteres állat.
A talajban igen nagy számú apró fonálféreg él. Hosszúságuk mindössze pár milliméter, de sokuk még ennél is kisebb. Korhadékevő szervezetek, a talajban levő szerves anyagokkal táplálkoznak, így részt vesznek a humuszképzésben.
A szervezetünk működéséhez szükséges energia a szerves tápanyagok lassan történő elégetéséből származik. Sejtjeinkben a szerves tápanyagok – oxigén jelenlétében – széndioxiddá, vízzé és más anyagcsere-termékké alakulnak át, miközben energia szabadul fel. A lassú égés során felszabaduló energia az életműködésekhez, például a mozgáshoz, a növekedéshez és a fejlődéshez használódik fel.
A levegő útja a szervezetben:
A légző szervrendszer feladata a lassú égéshez szükséges oxigén felvétele a levegőből és a folyamat során képződött szén-dioxid leadása.
Nézd meg a videót a légzőizmok működéséről és a légzés folyamatáról!
6. Tüdő térfogatváltozásai
Szorgalmi feladat: Donders modell készítése
A bemutatott modell alapján készítsünk saját Donders modellt! Félbevágott műanyag palack kupakjába tegyünk szívószálat, amire lufit rögzítünk. A palackot gumikesztyűvel zárjuk alulról! Próbáljuk a gumikesztyűből készített hártyát kifeszíteni, visszaengedni!
Azonosítsuk a tüdő megfelelő részeit a modellen! Segít a feladat!Errefelé...
A módosított Donders modell alkalmas a légmell modellezesére is: ilyenkor egy nyitható csapot is beépítünk az üveg kupakjába a 2. ábra szerint. Húzzuk lefelé a gumihártyát nyílt/zárt csap (A) mellett, és rajzoljuk fel:
a 2. szerv térfogatváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a nyomásváltozást az üveghenger belsejében az idő függvényébe (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. szerv nyomásváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. számú szerv nyomásváltozását, ha nyitott csap mellett lefelé húzzuk a gumihártyát!
Az asztma (asthma bronchiale) visszafordíthatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége, melynek során a légutak a hörgők nyálkahártyájának duzzanata valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása miatt beszűkülnek. Görcsös állapotban a kilégzés nehezített, ami fulladást, nehézlégzést okoz.
Horkolás:
A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. Ez leggyakrabban a lágyszájpad, illetve a nyelvcsap rezgéséhez köthető, de lazább garatívek, esetleg nagyobb mandulák is hozzájárulhatnak a horkoláshoz. A rezgés létrejöttéhez szűkület, gyorsult légáramlás és laza szövetek szükségesek. Nappal, ébrenlét alatt a felső légút izmai, a garatizmok feszesek. Elalvás után azonban részben ellazulnak, ennek hatására a garat összeszűkül. Az így gyorsabbá váló légáramlás megremegteti a mostanra már ellazult garatot. A horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti
Serdülőkorban a gége és a hangszalagok hirtelen növekedésnek indulnak, ennek következtében a hang mélyül. Ráadásul nő a hangképzésben részt vevő izmok mérete is. A gyors változás miatt a kamaszok gyakran nem tudják pontosan működtetni gégéjük izmait, nem tudják megfelelően beállítani hangszalagjaik feszességét. Ezért beszéd közben sokszor hirtelen megváltozik hangmagasságuk, vagyis „mutál” a hangjuk. A fiúknál ez sokkal feltűnőbb, mivel gégéjük gyorsabban és nagyobbra nő a lányokénál.
A szervezetünk működéséhez szükséges energia a szerves tápanyagok lassan történő elégetéséből származik. Sejtjeinkben a szerves tápanyagok – oxigén jelenlétében – széndioxiddá, vízzé és más anyagcsere-termékké alakulnak át, miközben energia szabadul fel. A lassú égés során felszabaduló energia az életműködésekhez, például a mozgáshoz, a növekedéshez és a fejlődéshez használódik fel.
A levegő útja a szervezetben:
A légző szervrendszer feladata a lassú égéshez szükséges oxigén felvétele a levegőből és a folyamat során képződött szén-dioxid leadása. A be- és kilégzés során a légző szervrendszer légút jaiban áramlik a levegő. A légutak első állomása, az orrüreg felmelegíti, párával dúsítja a levegőt. A gége többféle feladatot lát el. Nyeléskor elzárja a légcsövet, megakadályozza, hogy a folyadék vagy falat a légcsőbe kerüljön. A gége a hangadás szerve is, belsejében feszülnek a hangszalagok. A gégéből a levegő a légcsőbe, onnan a két fő hörgőbe, majd a jobb, illetve a bal tüdőbe áramlik.
Tedd sorba a kutyákat!
Nézzük meg videón is! Kb. 20:30 perctől 22.00percig
Így lélegzünk - nézd meg a videót!
Quizz
Mutálás:
Serdülőkorban a gége és a hangszalagok hirtelen növekedésnek indulnak, ennek következtében a hang mélyül. Ráadásul nő a hangképzésben részt vevő izmok mérete is. A gyors változás miatt a kamaszok gyakran nem tudják pontosan működtetni gégéjük izmait, nem tudják megfelelően beállítani hangszalagjaik feszességét. Ezért beszéd közben sokszor hirtelen megváltozik hangmagasságuk, vagyis „mutál” a hangjuk. A fiúknál ez sokkal feltűnőbb, mivel gégéjük gyorsabban és nagyobbra nő a lányokénál.
A légzőszervek egészsége
A belélegzett levegővel fertőző betegségek kórokozói, allergiás megbetegedést kiváltó anyagok (virágpor, állati szőr stb.), különféle porszennyeződések és mérgező gázok kerülhetnek a légutakba. Az autóforgalom és az ipari üzemek miatt a nagyvárosok levegőjében található a legtöbb szennyező anyag. Sok ember káros szenvedélye a dohányzás. A dohányfüstben nagyon sokféle, az egészségre káros anyag van. A beszívott füstben sok a szén-dioxid, mely megnehezíti a vérből a szén-dioxid leadását. A cigaretta égése során keletkező kátrány lerakódik a tüdőben. A füst folyamatosan ingerli a a légutakat, állandó gyulladást okoz.
Jegyezd fel a füzetbe a megevett élelmiszerek, ételek kalóriaértékét a következőképpen!
Élelmiszer, étel neve
Kalóriértéke (Kcal)
Kifli 1 db
136 kca
Honnan tudom, mi mennyi kalóriát tartalmaz? ÉLEMISZERCíMKE!
1. Milyen élelmiszerek címkéit láthatod a képeken? Némelyiket leolvashatod a képről, másokat neked kell kitalálni. 2. Egy óra úszással kb. 500 kcal energiát használsz fel. Melyik élelmiszert kell teljes egészében elfogyasztani, hogy ennyi energiához juss? 3. Melyik élelmiszer tartalmazza a legkevesebb zsírt? Mennyit tartalmaz? 4. Melyik élelmiszer tartalmazza a legtöbb fehérjét? Mennyit tartalmaz? 5. Ha egy darab kekszet megeszel, mennyi energiához jutsz?
Testtömeg index
A soványság illetve elhízás megállapítása a TTI alapján, felnőttekre vonatkoztatva (a WHO szerint):
Testtömegindex (kg/m²)
Testsúlyosztályozás
< 16
súlyos soványság
16 – 16,99
mérsékelt soványság
17 – 18,49
enyhe soványság
18,5 – 24,99
normális testsúly
25 – 29,99
túlsúlyos
30 – 34,99
I. fokú elhízás
35 – 39,99
II. fokú elhízás
≥ 40
III. fokú (súlyos) elhízás
Gyermekek esetében a fent említett kategóriák nem használhatók. Náluk percentilis táblázatot alkalmaznak, mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos TTI-nek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra.
Szorgalmi feladat!
Készíts 3 képkockából álló képregényt, melyben egy barátodat szeretnéd meggyőzni az egészséges táplálkozás fontosságáról! (Az egészséges táplálkozás 12 pontja TK. 44. oldal)
A földigiliszta első szelvényének kivételével, minden szelvényhez négy pár merev kampóserte kapcsolódik: ezekkel kapaszkodik földalatti járatainak falába.
A giliszták underground életmódot folytatnak, de nem kell bekukucskálnunk a föld alá ahhoz, hogy megfigyeljük hálószobatitkaikat: általában a szabadban szeretkeznek. A giliszták mindegyike hímnős. Amikor kedvesükkel úgy döntenek, hogy gyereket vállalnak, kimásznak a holdfény alá, összebújnak, és megtermékenyítik egymást. Petéiket mindketten a nyergükben tartják. Amikor a peték közé hímivarsejtek keverednek, a giliszta átcsúsztatja a nyerget a fején, és elhelyezi a föld mélyében: ez lesz a kicsik bölcsője. Nincs lárvaállapot: a bölcsőből a kész, pici girnyók bújnak elő. Aranyosak, mint minden újszülött."
A soványság illetve elhízás megállapítása a TTI alapján, felnőttekre vonatkoztatva (a WHO szerint):
Testtömegindex (kg/m²)
Testsúlyosztályozás
< 16
súlyos soványság
16 – 16,99
mérsékelt soványság
17 – 18,49
enyhe soványság
18,5 – 24,99
normális testsúly
25 – 29,99
túlsúlyos
30 – 34,99
I. fokú elhízás
35 – 39,99
II. fokú elhízás
≥ 40
III. fokú (súlyos) elhízás
Gyermekek esetében a fent említett kategóriák nem használhatók. Náluk percentilis táblázatot alkalmaznak, mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos TTI-nek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra.
