A fonálférgeket régebben hengeresférgeknek nevezték. Nevükhöz híven, hosszúkás, vékony testű állatok. A laposférgekhez képest nagy fejlődési lépést jelent, hogy háromszakaszosbélcsatornájuk van. Az előbél után következő középbél az utóbélben folytatódik, amely végbélnyílással nyílik a külvilágba. A szájnyílással kezdődő előbél feladata a táplálék felvétele és aprítása. A Fonálféreg háromszakaszos bélcsatornájaközépbél a szerves tápanyagok megemésztésének és a megemésztett anyagok felszívásának a helye. Az utóbélbenásványi sók és víz felszívása történik. A végbélnyíláson keresztül távozik az emészthetetlen anyagokból kialakuló ürülék. A béltartalom így meghatározott irányban halad végig a bélcsatornán, ezért a salakanyagok nem keverednek a tápanyagokkal. Ez pedig hatékonyabb emésztést biztosít, és a tápanyagok jobb hasznosítását teszi lehetővé.

A fonálférgekbőrizomtömlővel mozognak. Légzésük diffúz, vagyis a légzési gázcserét a testfelületükön át végzik. Életműködéseiketdúcidegrendszer szabályozza.

Az orsógiliszta az emberközépbelében megtelepedő, 10–20 cm hosszúságú, élősködő fonálféreg. Kültakaróját vastag védőréteg óvja a megemésztődéstől. Petéi a széklettel ürülnek. A talajszennyezéssel okozhatnak fertőzést, például mosatlan eper, saláta elfogyasztása útján. Ugyancsak élősködhet az emberbélcsatornájában a cérnagiliszta, amelyet más néven hegyesfarkú bélgilisztának is neveznek. Apró, néhány milliméteres állat.

A talajban igen nagy számú apró fonálféreg él. Hosszúságuk mindössze pár milliméter, de sokuk még ennél is kisebb. Korhadékevő szervezetek, a talajban levő szerves anyagokkal táplálkoznak, így részt vesznek a humuszképzésben.