A rétek állatai

A rétek termelő szervezetei, a csapadékos időben gyorsan növekedő pázsitfüvek, valamint a sok virágport és nektárt termelő színpompás virágok bőséges táplálékot kínálnak a növényevő állatoknak. Az élőhely hátránya viszont, hogy nehezebben lehet búvóhelyet találni, mint az erdőben.

EMLŐSÖK A MEZŐN

• Mezei nyúl (az igazi tapsifüles):a  füves térségek jellemző növényevője, metszőfogai állandóan növekednek, zápfogainak felülete redős, hátsó lábai izmos, erős ugrólábak, barnás, terepszínű bundáját a ragadozók nehezen veszik észre. Menekülés közben hirtelen irányváltoztatásra képes, így üldözője csak nehezen tudja követni. Nagy fülkagylójának kettős haszna van. Jó hallás utáni tájékozódást tesz lehetővé, a nyári melegben pedig segíti a hőleadást
• Üregi nyúl: a mezei nyúl közeli rokona, de jóval kisebb annál, és fülei is rövidebbek.  Társas lény, az üregekben népes csapatokban tanyázik.
• Mezei pocok: barnás szőrzetű, kis termetű, mindenevő, rácsáló. A rágcsálók állandóan növő metszőfogaikat rágással koptatják, őrlőfogaik pedig gumósak. A mezei pocok családokban, kolóniákban él. Nagyon szapora, egyes években robbanásszerűen elszaporodik. Természetes ellenségei a rókák és a mezei ragadozó madarak
• Ürge: táplálékát nappal keresi, az éjszakát mélyen a talajba ásott üregben tölti. Veszély esetén éles, füttyentő hangot ad. Elsősorban magvakat, zöld növényi részeket fogyaszt, de rovarokat, főként tücsköt és szöcskét is fog. Téli álmot alszik, Védett állat.

A MEZŐ MADARAI

• Fácán: mindenevő, magokat, gyümölcsöket, rovarokat fogyaszt. Erős lábával a földből kapirgálja ki táplálékát, amit kúpos csőrével szedeget fel. Nem jó repülő. A hím állatok tollazata feltűnő, díszes, aminek fontos szerepe van a párválasztásban. A tojók barna színű tollruhája különösen a kotlás idején előnyös, hiszen a fácán a talajon költ. A fiókáknak szintén rejtőszínük van, fészekhagyók. A fácán nappal keresi táplálékát, az éjszakát ágakon ülve tölti
• Egerészölyv: hazánk leggyakoribb ragadozó madara. Zsákmányát éles karmú markoló lábával ragadja meg. Kampós, görbe csőre, rendkívül éles a látása van. A magasból több mint egy kilométeres távolságról is meglátja az egeret, pockot. Kiváló repülő. Erdei fákon vagy a mezőt szegélyező erdősávokban fészkel, csak vadászni jár a füves területekre. Nappal keresi táplálékát. Főleg rágcsálókkal táplálkozik, de nem veti meg a nyulat sem. Ínségesebb időkben beéri rovarokkal, sőt még gilisztával is.
• Parlagi sas: a kifejlett állatok szárnyfesztávolsága eléri a 180 cm-t. Ürgét, mezei nyulat, pockot zsákmányolnak. Ragadozó életmódjukra utal kampós csőrük, erős karmú lábaik. A párok fészküket fák koronájába rakják. Párban költenek és gondozzák 2-3 fiókájukat. Hazánk területén kis egyedszámban élnek. Fokozottan védett madarak.

• Fogoly : földön fészkelő madár. Barnás-szürkés tollazata jól rejti környezetében. Mindenevő, növényeket, rovarokat egyaránt fogyaszt. A tojók évente 10-12 tojást is raknak. A költési időszakban párokat alkotnak, a telet csapatokba verődve töltik. Az utóbbi években egyedszámuk erősen megfogyatkozott, elsősorban a gyomirtó szerek túlzott használata miatt

HÜLLŐK A MEZŐN

• Gyíkok: pikkelyes bőrű, ragadozó gerinces állatok. Főleg rovarokkal táplálkoznak. Lábaik gyengék, farkuk kígyózó mozgásával azonban villámgyorsan haladnak. Lágy héjú tojásaikat a nap melege költi ki. A hazánkban élő gyíkok védettek.. A gyíkok a hüllők csoportjába tartoznak. Hőszabályozásuk fejletlen, hideg környezetben testük könnyen lehűl,  változó testhőmérsékletű állatok. A hüllők tojásokkal szaporodnak, bőrüket vastag szaruréteg védi a kiszáradástól

Zöld gyík:

Fürge gyík:

ROVAROK A MEZŐN

• sáskák: hátsó végtagjaik erős, izmos ugrólábak. Elrugaszkodnak a talajról, és szárnyaikat kiterjesztve néhány méterre vitorláznak. Rágó szájszervük van, növényevők, sokszor jelentős károkat okoznak a vetésekben. Ciripelnek: általában úgy keltenek hangot, hogy a hátsó lábukat a szárnyukhoz dörzsölik.  A hang alapján találnak egymásra a nőstények és a hímek. Petékkel szaporodnak, kifejléssel fejlődnek
• tücskök: hátsó végtagjaik erős, izmos ugrólábak. Elrugaszkodnak a talajról, és szárnyaikat kiterjesztve néhány méterre vitorláznak. Rágó szájszervük van,  föld alatti járatokban élnek, mindenevők. Talajlakó lárvákat, férgeket és növényi maradványokat fogyasztanak. Ciripelnek: a szárnyak összedörzsölésével ciripelnek. A hang alapján találnak egymásra a nőstények és a hímek. Petékkel szaporodnak, kifejléssel fejlődnek
• szöcskék: a sáskák közeli rokonai, egyes fajaik ragadozók, mások főként növényt esznek, de előfordulnak vegyes táplálkozásúak is.Egyes fajok szárnya nem alkalmas a repüléshez

• Lepkék: A napsütötte rétek legszebb rovarai a lepkék közé tartoznak. A virágok nektárjával táplálkozó kifejlett állatoknak szívó szájszervük, pödörnyelvük van. Csápjuk érzékeny szaglószerv. Lárváik, a hernyók növényevők.

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS- másold le!

A rétek gerinces állatai között vannak növényevők, mindenevők és ragadozók is. A mezei nyúl növényevő, őrlőfogai redős felszínűek, metszőfogai folyamatosan nőnek. A mezei pocok a rágcsálók közé tartozik. Mindenevő, de főként növényi táplálékot fogyaszt. Őrlőfogai gumósak, metszőfogai állandóan nőnek.
A fácán mindenevő, táplálékát a talajon keresi. Nehézkesen repül. Az egerészölyv ragadozó, rendkívül éles a látása, nagyszerűen repül.
A gyíkok a hüllők közé tartoznak. Lágy héjú tojásokkal szaporodnak, testhőmérsékletük változó. Ragadozók.
A rétek jellemző rovarai a sáskák, a tücskök és a lepkék.