A sarkköri övezet élővilága

PPT itt- Szabó Dorka, Szabó Rebeka

Ha észak felé folytatjuk utunkat, elhagyjuk a tajgák területét, és a hideg éghajlati öv tundra biomjához érünk.  Természetesen nem egyszerre jutunk a tundra pusztaságába, hanem először ritkul a fenyves, aztán egyre alacsonyabb fák és cserjék következnek, végül a talaj felszínéhez lapuló kis termetű cserjék is eltűnnek. Sivár világ ez. A tundrák területén már csak két évszak váltja egymást. A tél több mint fél éven át tart, és rendkívül hideg. Az éjszakák hosszúak, sőt egyes időszakokban fel sem kel a nap. A nyár rövid, a hőmérséklet, amint lemegy a nap, fagypont alá süllyed. A nappalok hosszúak, sőt a fehér éjszakák időszakában hetekig a horizont felett látszik a nap. A talaj mindig fagyott. Nyáron is csak a legfelső réteg enged fel, ilyenkor mocsárvidékké változik a tundra. Nyáron az emlős állatokat felhőkben szálló szúnyogok és legyek gyötrik.

Tundrák Növényvilága

Mohaszőnyeg borítja a tavakkal és lápokkal tarkított, hatalmas síkság, a szibériai tundra nagy részét. A tundra mintegy 3200 km hosszan húzódik Szibéria északi részén, az északi-sarki jégsapka pereménél. Legjellegzetesebb tája a Tajmir-félsziget, amely az eurázsiai szárazföld legészakibb része.

A tundrán a legnagyobb ellenség a hideg. A hideg megakadályozza az anyagcserét, és pusztulással fenyegeti az élőlényeket. Az alacsony hőmérsékletek miatt nagyon száraz a levegő és a jéggé fagyott talajból sem tudnak vizet nyerni a növények. Az éghajlathoz a moha- és zuzmófajoknak, valamint a lágyszárú növényeknek (pázsitfűfélék) sikerült a legjobban adaptálódniuk. Ezenfelül a tundrát a jellegzetes képét adó törpecserjék és lágyszárú, földhöz lapuló növények jellemzik, mint pl. a törpe nyír , vagy a fekete áfonya , amik legfeljebb 1 m-es magasságig nőnek meg. Ez elsősorban az alacsony tápanyagforrásnak és a viharos szél hatásainak köszönhető. Ezenfelül, az itt élő növényeknél előforduló, a felszínhez közel szétterülő forma szintén a hóviharok, heves szelek miatt alakult ki, hiszen ebben a formában a növények nincsenek kitéve annyira a szél erejének és fokozhatják párologtatásukat is.

 A Tundrák Állatvilága

Az évszakokkal a tundra állatvilága is változik. Nyáron sok állat ejti útba vándorlása idején a tundrát. Ezeket a szélsőséges körülményeket kevés állat viseli el, ezért alacsony az állandó lakók száma. A legtöbb állat ami a tundrán él mindenevő, a válogatós állatok nem tudnának megélni. A tajgához hasonlóan itt is az állandó testhőmérsékletű emlősök és madarak terjedtek el. A Tundra állatvilága a körülményeknek megfelelően szintén nem olyan gazdag (kb. 50 emlősfaj), mégis lenyűgöző, hogy egyes élőlények hozzá tudtak szokni az éghajlat adta, sokszor embert próbáló feltételeihez. A legtöbb itt élő állatfaj vastag bundával alkalmazkodott a rendkívüli hideghez. Ilyen faj pl. a pézsmatulok, a sarki róka, sarki nyúl, a karibu és esetenként az északi sark környékéről levándorló jegesmedve. A nagy emlősök és a nem költöző madarak (mint pl. a hóbagoly) ritkák a területen. Gyakoribbak a kisebb rágcsálók, mint a cickányok, lemmingek (kis termetű, zömök testű rágcsálók) és a mezei pockok.

A tundrán erdők válthatják fel a törpecserjéket

Összefoglalás - Másold le a füzetedbe!

• Sarkköri övzet
• Két évszak van a tundrán
• Olyan hideg van hogy nem tud sok állat megélni itt, többnyire csak mindenevők élnek itt. Ezeket a szélsőséges körülményeket kevés állat viseli el, ezért alacsony az állandó lakók száma.
• Gyakorik a kisebb rágcsálók, mint a cickányok, lemmingek és mezei pockok.
• A tundrán a legnagyobb ellenség a hideg.
• A hideg megakadályozza az anyagcserét, és pusztulással fenyegeti az élőlényeket.
• Nagyon száraz a levegő a hideg hőmérséklet miatt. Ezekhez a körülményekhez a mohák és a zuzmó fajták alkalmazkodtak a legjobban.
• A törpecserjék és lágyszárú földhöz lapuló növények jellemzik.
• A tundra növényeinek életformája a sivatagi növényekhez hasonló.
• A tundrán is élnek fásszárú növények, de megjelenésük nagyon meglepő.