A Hortobágyi Nemzeti Parkot hazánk első nemzeti parkjaként alapították 1973-ban, 1999-ben pedig a világörökség részének nyilvánították. Védett területén az Alföldre jellemző élőhelyek mindegyike megtalálható. A legnagyobb magyar puszta emberi tevékenység hatására jött létre. A Hortobágy felszínét és élővilágát egészen a 19. századig a vizek formálták, alakították. A folyószabályozást követően a talaj fokozatosan elszikesedett. Sok helyen sekély vizű, szikes tavak alakultak ki. A Tiszát kísérő ártéri ligeteket füzek és nyárfák uralják. A folyók partfalába vájt üregekbenjégmadarakvernek tanyát:
A folyószabályozás során halastavak is létesültek, amelyek nemcsak gazdasági hasznot hoznak, hanem sok növénynek és állatnak kínálnak élőhelyet. A vízi, vízparti élőhelyeken nagyszámú madár vonul át ősszel és tavasszal. Adarvakérkeznek a legnépesebb csapatokban
A löszös talajú pusztákon gazdagabb a növény- és az állatvilág. Itt élnek a túzokok védett állományai:
Itt legeltették egykor az ősi magyar fajták között számon tartott szürke marhát és rackát. Mind a mai napig nagy hírnévnek örvendenek a csikósok és a hortobágyi ménes
A Hortobágy értékes építészeti emlékei az egykori kereskedelmi útvonalak mentén található csárdák és a Kilenclyukú híd mellett a középkori falusi templomok. A magyar pusztát évről évre sok külföldi látogató keresi fel.
KISKUNSÁGI NEMZETI PARK - A "magyar sivatag"
A kiskunságban található Európa legnagyobb homokvidéke. Itt, aNemzeti Parkterületén láthatók, – Európában egyedül – szabadon mozgó homokbuckák: ez a fülöpházi buckavidék.
A sivatagi-félsivatagi futóhomokos területet lehet tanulmányozni és fotózni, de nagyon fontos, hogy ehhez a Kiskunsági Nemzeti Park engedélye szükséges. Gyakran csak kísérővel engedik be a látogatókat mert szigorúan védett a terület.
A védett, szélárnyékos buckaoldalakon, buckaközi mélyedésekben homokpusztai növényzet telepedett meg. Jellemző növényei a
pusztai árvalányhaj
a kék virágú szamárkenyér
a báránypirosító
A homokbuckák legértékesebb madara az ugartyúk, amelynek itt van egyik rendszeres költőhelye
Ahol nagyobb a talaj humusztartalma, nyáras, borókás társulások alakultak ki. A nemzeti park legismertebb területe a bugaci puszta. Ismertségét Herman Ottónak köszönheti. Az ő kezdeményezésére került sor a bugaci pásztorélet látványos bemutatójára az Ezredévi Kiállításon 1896-ban. A bugaci puszta ma is az őshonos szürkemarha- és rackajuhtartás egyik központja A természetes állatvilág hasonló a többi homokpusztákéhoz. Él itt vörös vércse is, amelyet a nemzeti park címerében is megörökítettek. A szikes tavak, a mocsarak és a lápok, valamint a Tisza-menti holtágak valamikor népes madárvilágnak adtak otthont. A vizes élőhelyek jó részét nemzetközi egyezmények védik.
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS - Másold le a füzetedbe!
A Hortobágy mai arculatát a folyószabályozások alakították ki. Területén ártéri erdők, vízi életközösségek, szikes puszták és löszpuszták találhatók sajátos növény- és állatvilággal. A Kiskunsági Nemzeti Park különálló egységekből áll, amelyek szikesek, homokpuszták és ártéri erdők természeti értékeit őrzik. A Tisza holtágai, a szikes tavak, a mocsarak és a lápok gazdag madárvilágnak adnak otthont. Mindkét nemzeti parkunkban a mai napig jelentős az állattartás.
Feladatok:1) Ki volt Herman Ottó? - írj róla 3 érdekességeta füzetedbe!
amelyet a nemzeti park címerében is megörökítettek.
