Csőidegrendszer, a test hátoldalán található, ektoderma eredetű
Központi (agyvelő+gerincvelő, szabályozó funkciók) és környéki rész (agyi- és gerincvelői idegek)
Szürkeállomány (idegsejtek sejttestei) + Fehér állomány (neuronok nyúlványai)
Magok (kp-i idegrendszerben található sejttest csoport), Dúcok (környéki idegrendszerben található sejttest csoport), Pályák (kp-i idegrenszerben együtt futó idegrost kötegek), Idegek (környéki idegrenszerben együtt futó idegrost kötegek)
Azízeltlábúak(Arthropoda)az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs.
Jelenleg ízeltlábú az ismert élőlénzfajok számának (kb. 1,9 millió növény, állat-, gomba- és mikrobafaj) több mint kétharmada – egyedeik számát és biomasszájukattekintve is övék az állatok legnagyobb csoportja.
A mai állatvilágon belül az ízeltlábúak a 0,1 mm és 10 cm közötti mérettartományt egyértelműen uralják, ennél kisebb vagy nagyobb mérettartományokban viszont háttérbe szorulnak más testszerveződési stratégiákkal szemben. Ennek ellenére a testméretben legnagyobb ízeltlábú a ma élő óriás japán rák(Macrocheira kaempferi), amelynek kiterjesztett lábai a 3,5 métert is átérhetik.
A 0,1 mm-nél kisebb tartományban a többsejtűség előnyei már nem meghatározóak, a 10 cm-t meghaladó kategóriában viszont a gerinces szerveződés tűnik előnyösebbnek.
Ha az óra járásával megegyező irányba látjuk forogni a hölgyet, az azt jelenti, hogy a jobb agyféltekénk a domináns, ellenkező esetben a bal. Néhány ember mindkét irányba látja a forgást, néhányan azonban csupán egyetlen irányba.
Abal félteketulajdonságai kulcsszavakban: logikus, részletekre figyelő, tényszerű, szavak és nyelv, jelen és jövő, matematika és tudományok, megértés, tudás, ismeretek, valóság alapú, praktikus.
Ajobb félteketulajdonságai: érzelmes, részleteket nélkülöző figyelem, képzelőerő, szimbólumok és képek, filozófia és vallás, hit, fantázia alapú, heves, kreatív.
A "G" a gravitáció szóból származik; ez a Föld tömegvonzása, mely mindannyiunkra hat, értéke tengerszinten 9.81 m/s2 (értékadásnál, képletben "g" használatos). Utóbbi felel meg 1G-nek, ekkor testtömegünk pont annyi, mint amit otthon, közönséges személymérlegünkre lépve konstatálhatunk.
A G-hatások alapvetően az érrendszerben lévő véreloszlást változtatják meg. Minél nagyobb G-hatás éri a pilótát, annál jelentősebb ez a változás, annál nagyobb terhelés "szorongatja" valahol a véredények falát.
A látás elszürkülése 4G terhelés körül kezdődik, 4.7G körül a látótér a retina megfelelő vérellátásának súlyosbodó zavara miatt már elfeketedhet ("blackout"). Ekkor a pilóta még tudatánál van, de az agy elégtelen vérátáramlása okán (oxigénhiány) már a mozgáskoordinációja is akadozhat. 5.4-5.5G terhelésnél eszméletvesztés következhet be, mely akár másodpercekig eltarthat, a feleszmélés utáni megfelelő tájékozódóképesség visszanyeréséhez szükséges időről már nem is beszélve. A műrepülés során a pilótákra ható erők dinamikusan változnak, széles skálán, negatív és pozitív tartományban oszlik el az összterhelés, extrém G-hatásnak hosszú ideig nincsenek kitéve, az ilyet nyilvánvalóan – saját érdekükben – el is kerülik. A repülőgép orrirányú, hosszú szabadesésből történő felhúzásánál ("pull up") pl. egészen elképesztő terhelést kell elviselni, szerencsére csak pillanatokig. Ekkor egy 75 kg-os ember háromnegyed tonnányi tömeggel préselődhet az ülésbe. El lehet képzelni, mit kell kibirnia az ideg- és érzékszervrendszerek mellett a passzív és aktív mozgásszervrendszernek, a nyaknak, gerincnek, izületeknek és az utóbbikakat áthidaló, stabilizáló ill. működésben tartó izmoknak.
Negatív G esetén vértolulás jelentkezik a fej-nyaki régióban, legegyszerűbb esetben fellép a "redout" effektus – a pilóta vörösen lát, a szem erei tágulnak, az arc is kipirul, fejfájás jelentkezhet. A vértolulás a mellkasban is pangást okoz, ez arritmiát, azaz ritmusvesztett szívműködést is eredményezhet, enyhébb esetben csak a szívösszehúzódások frekvenciájának rövid ideig tartó, de számottevő csökkenését észlelhetjük (bradycardia). Az időfaktor több tekintetben is fontos. Nem csak a behatás időtartamára vonatkozóan, hanem a dinamikát, az erőhatások változását illetően is: ha a szélsőértékek távol vannak, és mindkettőt rövid időn belül tapasztalja meg a pilóta, az még több veszélyt rejt magában (pl. egy vertikális nyolcasban -5G-től +5G-ig, 10-15 mp-en belül).
Válaszold meg az alábbi kérdéseket a videó alapján:
Hol élnek a csigák?
Milyen testtájaik vannak? Hogyan nevezzük ezeket?
Hogyan mozognak a csigák? Mi a mozgásszervük?
A csiga útja nyomonkövethető, mit, miért hagy maga után?
Hogyan aprítják fel a táplálékot? Mivel táplálkoznak?
Hogyan lélegeznek?
Jellegzetes köpeny nevű szervüknek mi a feladata?
Hogyan szaporodnak?
Mi jellemzi a keringési rendszerüket? Milyen színű a "vérük"?
Egy érdekes ide tartozó élőlény, melyért még Nobel díjat is adtak...A tengeri nyúl
A tengeri nyulaknak annyi közük van a nyulakhoz, mint a tengerimalacoknak a tengerhez. A világ szinte minden táján előforduló állatok a tengeri házatlan csigákhoz tartoznak. Kiemelkedő jelentőségüket annak köszönhetik, hogy óriási, néha még szabad szemmel is látható idegsejtjeik vannak, emiatt kitűnő alanyai az idegélettani kutatásoknak. De miért hasonlítanak a nyuszikra?
Leghíresebb képviselőjük a kaliforniai tengeri nyúl (Aplysia californica), amelynek tanulmányozásáért Eric Kandel, német származású amerikai kutató 2000-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott
A fonálférgeket régebben hengeresférgeknek nevezték. Nevükhöz híven, hosszúkás, vékony testű állatok. A laposférgekhez képest nagy fejlődési lépést jelent, hogy háromszakaszosbélcsatornájuk van. Az előbél után következő középbél az utóbélben folytatódik, amely végbélnyílással nyílik a külvilágba. A szájnyílással kezdődő előbél feladata a táplálék felvétele és aprítása. A Fonálféreg háromszakaszos bélcsatornájaközépbél a szerves tápanyagok megemésztésének és a megemésztett anyagok felszívásának a helye. Az utóbélbenásványi sók és víz felszívása történik. A végbélnyíláson keresztül távozik az emészthetetlen anyagokból kialakuló ürülék. A béltartalom így meghatározott irányban halad végig a bélcsatornán, ezért a salakanyagok nem keverednek a tápanyagokkal. Ez pedig hatékonyabb emésztést biztosít, és a tápanyagok jobb hasznosítását teszi lehetővé.
A fonálférgekbőrizomtömlővel mozognak. Légzésük diffúz, vagyis a légzési gázcserét a testfelületükön át végzik. Életműködéseiketdúcidegrendszer szabályozza.
Az orsógiliszta az emberközépbelében megtelepedő, 10–20 cm hosszúságú, élősködő fonálféreg. Kültakaróját vastag védőréteg óvja a megemésztődéstől. Petéi a széklettel ürülnek. A talajszennyezéssel okozhatnak fertőzést, például mosatlan eper, saláta elfogyasztása útján. Ugyancsak élősködhet az emberbélcsatornájában a cérnagiliszta, amelyet más néven hegyesfarkú bélgilisztának is neveznek. Apró, néhány milliméteres állat.
A talajban igen nagy számú apró fonálféreg él. Hosszúságuk mindössze pár milliméter, de sokuk még ennél is kisebb. Korhadékevő szervezetek, a talajban levő szerves anyagokkal táplálkoznak, így részt vesznek a humuszképzésben.
A szervezetünk működéséhez szükséges energia a szerves tápanyagok lassan történő elégetéséből származik. Sejtjeinkben a szerves tápanyagok – oxigén jelenlétében – széndioxiddá, vízzé és más anyagcsere-termékké alakulnak át, miközben energia szabadul fel. A lassú égés során felszabaduló energia az életműködésekhez, például a mozgáshoz, a növekedéshez és a fejlődéshez használódik fel.
A levegő útja a szervezetben:
A légző szervrendszer feladata a lassú égéshez szükséges oxigén felvétele a levegőből és a folyamat során képződött szén-dioxid leadása.
Nézd meg a videót a légzőizmok működéséről és a légzés folyamatáról!
6. Tüdő térfogatváltozásai
Szorgalmi feladat: Donders modell készítése
A bemutatott modell alapján készítsünk saját Donders modellt! Félbevágott műanyag palack kupakjába tegyünk szívószálat, amire lufit rögzítünk. A palackot gumikesztyűvel zárjuk alulról! Próbáljuk a gumikesztyűből készített hártyát kifeszíteni, visszaengedni!
Azonosítsuk a tüdő megfelelő részeit a modellen! Segít a feladat!Errefelé...
A módosított Donders modell alkalmas a légmell modellezesére is: ilyenkor egy nyitható csapot is beépítünk az üveg kupakjába a 2. ábra szerint. Húzzuk lefelé a gumihártyát nyílt/zárt csap (A) mellett, és rajzoljuk fel:
a 2. szerv térfogatváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a nyomásváltozást az üveghenger belsejében az idő függvényébe (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. szerv nyomásváltozását az idő függvényében (zárt csap mellett lefelé húzva a gumihártyát)
a 2. számú szerv nyomásváltozását, ha nyitott csap mellett lefelé húzzuk a gumihártyát!
Az asztma (asthma bronchiale) visszafordíthatatlan légzési nehezítettség, a hörgők krónikus gyulladásos betegsége, melynek során a légutak a hörgők nyálkahártyájának duzzanata valamint a hörgők simaizomzatának görcsös összehúzódása miatt beszűkülnek. Görcsös állapotban a kilégzés nehezített, ami fulladást, nehézlégzést okoz.
Horkolás:
A horkolást a felső légút falainak és egyes részeinek rezonálása okozza. Ez leggyakrabban a lágyszájpad, illetve a nyelvcsap rezgéséhez köthető, de lazább garatívek, esetleg nagyobb mandulák is hozzájárulhatnak a horkoláshoz. A rezgés létrejöttéhez szűkület, gyorsult légáramlás és laza szövetek szükségesek. Nappal, ébrenlét alatt a felső légút izmai, a garatizmok feszesek. Elalvás után azonban részben ellazulnak, ennek hatására a garat összeszűkül. Az így gyorsabbá váló légáramlás megremegteti a mostanra már ellazult garatot. A horkolás olyan, mint amikor egy felfújt luftballont hirtelen leengedünk, és a kiáramló levegő annak száját jellegzetes hang kíséretében megrezegteti
Serdülőkorban a gége és a hangszalagok hirtelen növekedésnek indulnak, ennek következtében a hang mélyül. Ráadásul nő a hangképzésben részt vevő izmok mérete is. A gyors változás miatt a kamaszok gyakran nem tudják pontosan működtetni gégéjük izmait, nem tudják megfelelően beállítani hangszalagjaik feszességét. Ezért beszéd közben sokszor hirtelen megváltozik hangmagasságuk, vagyis „mutál” a hangjuk. A fiúknál ez sokkal feltűnőbb, mivel gégéjük gyorsabban és nagyobbra nő a lányokénál.
A szervezetünk működéséhez szükséges energia a szerves tápanyagok lassan történő elégetéséből származik. Sejtjeinkben a szerves tápanyagok – oxigén jelenlétében – széndioxiddá, vízzé és más anyagcsere-termékké alakulnak át, miközben energia szabadul fel. A lassú égés során felszabaduló energia az életműködésekhez, például a mozgáshoz, a növekedéshez és a fejlődéshez használódik fel.
A levegő útja a szervezetben:
A légző szervrendszer feladata a lassú égéshez szükséges oxigén felvétele a levegőből és a folyamat során képződött szén-dioxid leadása. A be- és kilégzés során a légző szervrendszer légút jaiban áramlik a levegő. A légutak első állomása, az orrüreg felmelegíti, párával dúsítja a levegőt. A gége többféle feladatot lát el. Nyeléskor elzárja a légcsövet, megakadályozza, hogy a folyadék vagy falat a légcsőbe kerüljön. A gége a hangadás szerve is, belsejében feszülnek a hangszalagok. A gégéből a levegő a légcsőbe, onnan a két fő hörgőbe, majd a jobb, illetve a bal tüdőbe áramlik.
Tedd sorba a kutyákat!
Nézzük meg videón is! Kb. 20:30 perctől 22.00percig
Így lélegzünk - nézd meg a videót!
Quizz
Mutálás:
Serdülőkorban a gége és a hangszalagok hirtelen növekedésnek indulnak, ennek következtében a hang mélyül. Ráadásul nő a hangképzésben részt vevő izmok mérete is. A gyors változás miatt a kamaszok gyakran nem tudják pontosan működtetni gégéjük izmait, nem tudják megfelelően beállítani hangszalagjaik feszességét. Ezért beszéd közben sokszor hirtelen megváltozik hangmagasságuk, vagyis „mutál” a hangjuk. A fiúknál ez sokkal feltűnőbb, mivel gégéjük gyorsabban és nagyobbra nő a lányokénál.
A légzőszervek egészsége
A belélegzett levegővel fertőző betegségek kórokozói, allergiás megbetegedést kiváltó anyagok (virágpor, állati szőr stb.), különféle porszennyeződések és mérgező gázok kerülhetnek a légutakba. Az autóforgalom és az ipari üzemek miatt a nagyvárosok levegőjében található a legtöbb szennyező anyag. Sok ember káros szenvedélye a dohányzás. A dohányfüstben nagyon sokféle, az egészségre káros anyag van. A beszívott füstben sok a szén-dioxid, mely megnehezíti a vérből a szén-dioxid leadását. A cigaretta égése során keletkező kátrány lerakódik a tüdőben. A füst folyamatosan ingerli a a légutakat, állandó gyulladást okoz.
Jegyezd fel a füzetbe a megevett élelmiszerek, ételek kalóriaértékét a következőképpen!
Élelmiszer, étel neve
Kalóriértéke (Kcal)
Kifli 1 db
136 kca
Honnan tudom, mi mennyi kalóriát tartalmaz? ÉLEMISZERCíMKE!
1. Milyen élelmiszerek címkéit láthatod a képeken? Némelyiket leolvashatod a képről, másokat neked kell kitalálni. 2. Egy óra úszással kb. 500 kcal energiát használsz fel. Melyik élelmiszert kell teljes egészében elfogyasztani, hogy ennyi energiához juss? 3. Melyik élelmiszer tartalmazza a legkevesebb zsírt? Mennyit tartalmaz? 4. Melyik élelmiszer tartalmazza a legtöbb fehérjét? Mennyit tartalmaz? 5. Ha egy darab kekszet megeszel, mennyi energiához jutsz?
Testtömeg index
A soványság illetve elhízás megállapítása a TTI alapján, felnőttekre vonatkoztatva (a WHO szerint):
Testtömegindex (kg/m²)
Testsúlyosztályozás
< 16
súlyos soványság
16 – 16,99
mérsékelt soványság
17 – 18,49
enyhe soványság
18,5 – 24,99
normális testsúly
25 – 29,99
túlsúlyos
30 – 34,99
I. fokú elhízás
35 – 39,99
II. fokú elhízás
≥ 40
III. fokú (súlyos) elhízás
Gyermekek esetében a fent említett kategóriák nem használhatók. Náluk percentilis táblázatot alkalmaznak, mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az 50-es percentilis az átlagos TTI-nek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a 3-asnál kisebb pedig jelentős súlyhiányra.
Szorgalmi feladat!
Készíts 3 képkockából álló képregényt, melyben egy barátodat szeretnéd meggyőzni az egészséges táplálkozás fontosságáról! (Az egészséges táplálkozás 12 pontja TK. 44. oldal)