Az erdők ízeltlábú állatai

Sziasztok! Ez az anyagrész meglehetősen hosszú, így nyugodtan osszátok fel két alkalomra! Csütörtökön nem teszek fel újabb anyagot, legközelebb jövő hét kedden találkozunk - ha szeretnétek, akkor élőben :) Nekem hiányoztok.

Az eddigi munkáitokat kérem, hogy töltsétek fel hiánytalanul a tanulj... oldalunkra!

Jó munkát és keressetek, ha kérdésetek van!

 

 

Az erdőben járva sok apró állattal, pókokkal, lepkékkel, bogarakkal, hangyákkal találkozhatunk. Ezek az állatok valamennyien ízeltlábúak. Testüket rugalmas kitinpáncél borítja. A lábak kitinváza egymáshoz képest mozgatható ízekből áll, erre utal az állatcsoport neve. Az ízeltlábúak legnépesebb csoportját a rovarok alkotják. Testük három részre tagolódik, a fejre, a torra és a potrohra. A fejen található csápok szagló- és tapintószervek. A rovarok látószerve sok apró egységből álló összetett szem, amely kép- és színlátásra is alkalmas. A szájszerv a táplálék felvételében és feldolgozásában vesz részt. Felépítése a táplálkozási módtól függően többféle lehet. A torból három pár ízelt láb és rendszerint két pár szárny ered. A belső szervek többségét a potroh tartalmazza. A rovarok petékkel szaporodnak. Egyedfejődésük átalakulással történik. A petékből lárvák kelnek ki, amelyek szüleiktől eltérő testfelépítésűek és gyakran eltérő életmódúak. A lárvák rágóikkal szilárd táplálékot fogyasztanak. Testüket vékony kitinréteg borítja. Mivel a kitinpáncél nem növekszik együtt az állattal, a fejlődő lárva időnként kibújik belőle. Ez a folyamat a vedlés. A bogarak és a lepkék lárvái bebábozódnak. A báb burkán belül alakul ki a kifejlett állat szervezete.

Töltsd ki az alábbi szöveget értelemszerűen!

A szarvasbogár

 

A tölgyerdeinkben élő szarvasbogár a rovarok legnagyobb csoportjába, a bogarak közé tartozik. A bogarak első pár szárnya kemény fedőszárny, a hátsó hártyás, vékony. Lárvakorukban és kifejletten is rágó szájszervük van, amely szilárd táplálék fogyasztására alkalmas. A szarvasbogár lárvái több évig élnek elhalt fákban, tuskókban és a fa elkorhadt anyagával táplálkoznak. A megfelelő fejlettség elérése után bebábozódnak. A lárva által felhalmozott anyagokból felépül a kifejlett bogár szervezete. A szarvasbogár egyedfejlődése tehát teljes átalakulás. A kifejlett hímek rágója hatalmas „szarvvá” fejlődött, már nem képesek szájszervként használni. A nőstények rágói a testtel arányos méretűek. A kifejlett állatok növényi nedveket nyalogatnak.

A gyapjaslepke

A gyapjaslepke szárnyait kitinpikkelyek fedik. A szárnyak mintázatát az eltérő színű kitinpikkelyek adják. A nőstények piszkosfehér színűek. Bár nagy szárnyaik vannak, nem tudnak repülni. A hímek barnás színűek és nagyon mozgékonyak. Teljes átalakulással fejlődnek. A párzást követően a nőstények csomókban rakják le a petéket, amelyeket a potroh sárgás színű kitinpikkelyeivel fednek be. A kikelő lárvák a falánk hernyók. Rendkívüli menynyiségű levelet képesek elfogyasztani. Elsősorban tölgyfélékben és gyümölcsfákban okozhatnak súlyos károkat. Nem ritkán tarra rágják a fákat, egész erdőrészeket lepusztíthatnak. Amikor a lárva kellő fejlettséget ér el, bebábozódik. A bábból a lepkék kelnek ki. A kifejlett állatoknak szívó szájszervük van, amelylyel növényi nedveket szívogatnak. A szívó szájszervet pödörnyelvnek is nevezik

 Pödörnyelv 

Hangyák

A rovarok közé tartoznak a hangyák is. Egyik leghasznosabb közülük az erdei vöröshangya. Közösségekben élnek, rovarállamokat alkotnak, ezek a hangyabolyok . A hangyabolyban háromféle egyedet találunk: a királynőt, a dolgozókat és a hímeket. A királynő rakja a petéket, amelyeket a hímek termékenyítenek meg. A dolgozók feladata a királynő, a hímek és a lárvák táplálása, valamint a boly építése, karbantartása. Veszély esetén a dolgozók menekítik a bábokat, amelyeket a köznyelv „hangya tojásoknak” nevez. Az erdei vöröshangya mindenevő, rágó szájszerve van. Magokat, szerves hulladékokat gyűjt, emellett más rovarok petéivel és lárváival táplálkozik.

Pókszabásúak

Koronás keresztespók

A pókszabásúak szintén az ízeltlábúak közé tartoznak. Két testtájuk van, a fejtor és a potroh. Fejtorukon 4 pár ízelt láb található. Szájszervük a csáprágó. Petével szaporodnak. A petéből kibújó állat hasonló a kifejlett egyedekhez, növekedése során többször vedlik. Ez a fejlődési folyamat a kifejlés.
Erdei kirándulásainkon gyakran találkozhatunk keresztespókkal. Csáprágója tövében méregmirigy található. Ragadozó állat, zsákmányát mesterien szőtt hálójával ejti el. Kerek hálóját faágak, levelek közé szövi, apróbb rovarokat zsákmányol. Hálója közepén vagy annak vezérfonalán ül, és várja, hogy egy repülő rovar beleakadjon. A mozgásra előrohan és a vergődő rovart villámgyorsan körbeszövi, miközben méregmirigyének váladékával megbénítja. A pókok potroha feltűnően nagy. A koronás keresztespók a potrohán látható kereszt alakú rajzolatról kapta a nevét.

Közönséges kullancs

 

A pókszabásúak közé tartozik a közönséges kullancs is. Négy pár ízelt lába van, de a pókokkal ellentétben teste egységes, csak feji rész különíthető el rajta. Élősködő állat. Csáprágójával sebet ejt a bőrön, majd megkapaszkodik és megkezdi a vérszívást. Áldozatai elsősorban madarak és emlősök. Az áldozatra várva az avarban vagy a növényzet alatt tartózkodnak, ami megóvja őket a kiszáradástól. A nagyobb páratartalmú helyeket szeretik, ettől eltekintve nincsenek különösebb igényeik a környezettel szemben. Szinte mindenütt számítani lehet a megjelenésükre. Erdőkben, utak mellett, mezők bokros szegélyein, városi parkokban egyaránt előfordulnak. A kullancsok azért váltak hírhedt állatokká, mert betegségeket terjeszthetnek. A kórokozók az állat nyálával jutnak a vérkeringésbe. Az egyik betegség a vírusos agyvelőgyulladás, amely ellen van védőoltás. Annak érdemes beadatnia, aki gyakran tartózkodik a szabadban. A másik betegség a Lyme-kór (ejtsd: lájm), amelyet baktérium okoz. Ellene nincs védőoltás, de megfelelő gyógyszerekkel jól kezelhető.

Házi feladat:

Google-izz! -A ma megismert rovarok mindegyikéről írj 1-1 olyan érdekességet, amiről ma nem olvastál vagy nem hallottad!