A hideg mérsékelt öv élővilága

PPT - RusznákPetya&SasCsanád

PPT - PeccolTirza&KertészLili

Ha a szárazföldön  folytajuki utunkat a sarkkörök felé, akkor csak északi irányban haladhatunk tovább, hisz a déli félgömbön ezeket a területeket tengerek borítják  A sarkkörök felé haladva a nyár egyre rövidebb és hűvösebb lesz, a tél pedig hosszabb és hidegebb. A tavasz és az ősz pár hétig tart. A csapadék kevés, de ennek ellenére az éghajlat nedvesnek mondható. A növények és az állatok számára kedvező feltételeket kínáló időszakok sokkal rövidebbek, mint a mi erdeinkben. Ez a hideg mérsékelt öv, vagy más néven a tajga világa.

Éghajlati diagramm: 

Növényvilág:

• A mérsékelt övezet északi részén a tűlevelű erdők, más néven a tajga társuláscsoportja alakul ki.
• A tajga hatalmas területeket foglal el az északi féltekén.
• A növénytakaró tűlevelű erdő, főképp lucfenyő, jegenyefenyő, vörösfenyő és erdei fenyő alkotja.
•  az ázsiai tajgák jellemző fája a szibériai vörösfenyő. A többi fenyőtől eltérően a vörösfenyő lombhullató.  A vörösfenyő fája nagyon tartós, szilárd és rugalmas. Kiváló mechanikai tulajdonságai miatt a legértékesebb fenyőfának tartják. Vízi, vízparti építkezéseknél kü­lönösen bevált, ezért készült a budapesti Országház alapozása is vörösfenyőcölöpökből.
• a fenyők fényigényes fák, koronájuk szorosan összezárul, így jutnak leveleik a legtöbb fényhez. Az erdő belsejébe viszont csak kevés fény jut, ezért nem is alakul ki cserjeszint és gazdag gyepszint.
• A fenyők tűlevelei ellenállók a fagyokkal szemben, és keveset párologtatnak.  A kis levélfelület és a viaszbevonat csökkenti a vízvesztést, védi a növényt a kiszáradástól. Magas gyantatartalma pedig a faggyal szemben teszi ellenállóvá. A fenyők kevés kivételtől eltekintve örökzöldek A fenyők nyitvatermő növények.
• a vörös áfonya a fenyőerdők jellegzetes örökzöld törpecserjéje. Piros bogyója ehető, sok vitamint tartalmaz. Egyes helyeken termesztik is.

• a fenyvesekben sokféle gomba nő, melyek közül sok él a fákkal együtt

• A tajgában ritkák a lombhullató fák, de azért találkozhatunk néhánnyal. A nyírfa kis felületű, méregzöld levelei sok hősugarat nyelnek el. A nyírfák fehér kérge messziről világít a tajgában . . A nyírfák zárvatermők, a virágokban a magkezdeményeket magház védi. Az egyszerű, nem feltűnő virágok egyivarú virágzatokat alkotnak, szélmegporzásúak
• a tőzegmohalápok a lefolyástalan területeken alakulnak ki, ahol a víz nem tud elszivárogni. A víz télen megfagy, de tavasszal kiolvad, és átitatja, elborítja a talajt.

Állatvilág:

• Állandó testhőmérsékletű madarak és emlősök alkalmazkodnak a legkönnyebben.
• Sok élőlény a hideg évszak beállta előtt melegebb területekre költözik.
• Néhányan téli álmot alszanak,anyagcseréjük lecsökken.

Jellemző fajok:

• Európai mókus (Vörös mókus): Igazi mindenevő: Metszőfogai állandóan nőnek, rágcsáló. A mókus nem alszik téli álmot. Téli bundája vastag, szürkés, a nyári vörösbarna, vékony. 
• 
• pocok:
• Szürke farkas: falkában él, félelmetes éjszakai ragadozó. Csapatosan vadászik, így a legnagyobb testű emlősöket, a szarvasokat, a lovakat és a bölényeket is megtámadja. A farkas kitartóan fut, kitűnő a szaglása és a hallása. Az északi vidékeken a zsákmányállatok vándorlását követve hatalmas területeket bejár. Minden bizonnyal a farkas volt a kutya őse.
• Barna medve: hatalmas testű állat, a legnagyobbak Alaszkában élnek. Mindenevő, édes gyümölcsöket, magvakat, kisebb rágcsálókat fogyaszt, és nagyon ügyesen halászik. Kedvenc csemegéje a méz. Még a magasabb fák törzsén is felkapaszkodik, hogy kirabolja a vadméhek fészkét. Ősszel szinte csak gyümölcsöt és más erdei terméket fogyaszt. A felvett táplálékból vastag zsírpárnákat növeszt, ebből él a következő tavaszig. Télen barlangjába húzódik, igazi téli álmot azonban nem alszik.
• Eurásziai hiúz: Európa legnagyobb macskaféle ragadozója . Nagy csavargó, szinte mindig mozgásban van. Az sem ritka, hogy vándorútján a végtelen erdőségekben nem tér vissza kétszer ugyanarra a helyre. A hiúzok nesztelen árnyékként lopakodnak, zsákmányukat lesből ejtik el. Fülükön jellegzetes szőrpamacs látható.
• Jávorszarvas:a tajga éghajlatán él a legnagyobb szarvasfaj, Szétterpeszthető patái teszik lehetővé a lápos, mocsaras területeken való közlekedést. Jól és kitartóan úszik, ezért a nagy tavak szigeteit is benépesíti. A többi szarvassal ellentétben magányosan él
• Fajd: azon kevés madarak közé tartoznak, amelyek képesek a fenyőtű elfogyasztására is Testfelépítésük, életmódjuk a fácánéra emlékeztet. Nagy, zömök testük és rövid szárnyaik miatt nehézkesen repülnek. Erős kapirgálólábuk van, csüdjüket tollazat védi a hidegtől. Ujjaik felületét télen pikkelyek növelik meg, ezért nem süllyednek el a hóban. A fajdok mindenevők. Erős csőrükkel a kemény magvakat is képesek feltörni. A fajdok napközben a talajszinten keresik táplálékukat, de az éjszakát a fák alsó ágain töltik. Fészküket a talajra rakják. Fészekhagyó fiókáik kikelés után azonnal követik anyjukat